header

 

 

 

6720 Szeged, Korányi fasor 6.
Igazgató: Dr. Kemény Lajos
tanszékvezető egyetemi tanár,
az MTA doktora

 

Kongresszusok, 2014. június 26-28. Beszámoló
2014. augusztus 12.

A Szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika 2014. június 26-28-án szervezte meg az MDT-vel közösen a „Szegedi Bőrgyógyászati Napok 2014” rendezvényt, mely magában foglalta az ALUMNI Konferenciát - ennek keretében ünnepeltük Kemény Lajos professzort 10 éves tanszékvezetői jubileuma alkalmából - ahol több külföldön élő volt munkatárs is előadással köszöntötte a jubilánst (Csató Miklós, Olasz Edit, Pivarcsi Andor, Simon Miklós Jr., Sonkoly Enikő), az MDT II. Kísérletes Dermatológiai Konferenciát rangos külföldi előadókkal (Griffiths, Watson, Zouboulis, Besch, Dittmar, Kunstfeld), valamint a MDT XIV. Kozmetológiai Kongresszusát, ahol a legújabb kozmetológiai eredmények kerültek bemutatásra. A kongresszus társasági programjai a Tisza River Café Club rendezvényhajón zajlottak igen kellemes környezetben és időben. A kongresszus regisztrált résztvevőinek száma (a számos kiállítóval együtt) 240 fő volt.

Kongresszusi beszámoló II.

Szegedi Bőrgyógyászati Napok 2014

A szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika és a Magyar Dermatológiai Társulat közösen szervezte 2014. június 26-28-án Szegeden a „Szegedi Bőrgyógyászati Napok 2014” rendezvényt. A három napos konferencia első napján került megszervezésre az „ALUMNI Konferencia” amelynek keretében köszöntötték Kemény Lajos professzort 10 éves tanszékvezetői jubileuma alkalmából munkatársai, valamint számos volt munkatárs, köztük prof. Farkas Beatrix, Prof. Csató Miklós, Prof. Hunyadi János, Dr. Olasz Edit, Dr. Pivarcsi Andor, Prof. Simon Miklós Jr. és Dr. Sonkoly Enikő.
A Novartis szimpózium során Prof. Dr. Marcus Meurer (Németország) számolt be a krónikus spontán urtikária egy most törzskönyvezésre került új kezelési lehetőségéről. Az omalizumab (Xolair, Novartis) egy biológiai úton előállított IgE ellenes humanizált monoklonális antitest, amely a H1 antihisztaminok emelt dózisára sem javuló krónikus spontán urtikáriában szenvedő betegek számára nyújt új lehetőséget. Az omalizumab csökkenti a keringő szabad IgE szintet, csökkenti az Fc?RI kifejeződését a hízósejteken és bazofileken, ezzel csökkenti a hízósejtek érzékenységét és a gyulladásos mediátorok felszabadulását. A szimpóziumon Prof. Dr. Szegedi Andrea beszámolt az autoimmun krónikus urtikária egy általuk elsőként leírt diagnosztikus lehetőségéről, amelynek lényege a bazofilek aktivációs markerének tekinthető CD63 kifejeződésének vizsgálata. Eredményeik szerint az autoimmun urtikária dianózisának felállítását támogatja az autológ szérum bőrteszt mellett 4 klinikai paraméter (hetente több, mint 5 tünetes nap, éjszakai csalánkiütések, ödéma és anti-TPO és/vagy anti-TG) egyidejű fennállása. Prof. Dr. Bata Zsuzsanna a szimpóziumon beszámolt két, krónikus spontán urticáriában szenvedő beteg eredményes omalizumab kezeléséről. Mindkét beteg több éve szenvedett krónikus urticáriában, akiknél a korábban alkalmazott emelt dózisú antihisztamin kezelés nem vezetett eredményre. Mindkét beteg esetében az omalizumab kezelés már néhány nap alatt jelentősen csökkentette a tüneteket, és egy hét után már teljes tünetmentességről tudtak a betegek beszámolni. A kezelést a betegek jól tolerálták, mellékhatást nem észleltek. Bata professzor beszámolt továbbá a szegedi bőrklinikán a urticária factitia kezelésében már régóta rutinszerűen alkalmazott antiserotonin kezeléssel szerzett tapasztalatokról. Eredményeink szerint iprazochrome 2x1 tbl/nap és cinnarizine 3x1 tbl/nap kombinált kezelés hatékonyabban csökkentette a betegek tüneteit, mint a napi 2x2 tlb desloratadine. Mindezek a szerotonin szerepére utalnak az urticaria factitia patogenezisében, és igazolta azon korábbi tapasztalatainkat, hogy az iprazochrome és cinnarizine kombinált kezelés alkalmas lehet az urticaria factitia kezelésére.
A Pfizer szimpóziumon Dr. Kui Róbert beszámolt a psoriasis biológiai terápiája során a kezelés hatékonyságát befolyásoló gyógyszerek ellen kialakult antitestek jelentőségéről. Jól ismert, hogy mindhárom regisztrált TNF gátló hatékonyan csökkenti a bőrtüneteket, a körömtüneteket, valamint az ízületi gyulladást is. Sajnos azonban nem minden beteg javul az anti-TNF kezelésre (primér hatástalanság), illetve a betegek 30-50%-ában egy idő után hatásvesztés alakul ki (szekunder hatástalanság ill. hatásvesztés. A szekunder hatásvesztés oka leggyakrabban a gyógyszer ellenes neutralizáló antitestek kialakulása. Infliximab alkalmazásakor HAMA (humán anti-mouse) anitestek alakulhatnak ki, adalimumab kezelés során pedig HAHA (anti-humán antitestek) csökkenthetik a kezelés hatékonyságát. Etanercept esetében inkább primer hatástalanság fordulhat elő, neutralizáló antitestek kialakulásával nem kell számolnunk.
A konferencia második napján, az MDT II Kísérletes Dermatológiai Konferenciája keretében neves külföldi előadók tartottak előadásokat. Prof. Dr. Thomas Dittmar (Witten, Németország) a sejtfúziók daganatok kialakulásában betöltött szerepéről tartott előadást. A tumorsejtek és testi sejtek közötti fúzió során a tumorsejtek olyan új képességeket szereznek, melyek motilitásuk fokozása révén hozzájárulhat a metastasisok kialakulásához. Prof. Dr. Rachel Watson (Manchester, Anglia) a különböző bőrtípusok közti szerkezetbeli jellegzetességekről tartott előadást, különös tekintettel az extracelluláris matrixban lévő különbségekre különböző rasszokban. Prof. Dr. Christopher Griffiths (Manchester, Anglia) a psoriasis kezelésében a jövőben várható új terápiás lehetőségeit ismertette. A Th17 sejtek és az IL17 pikkelysömörben betöltött szerepének megismerése következtében az utóbbi években előtérbe kerültek az IL-17 gátló szerek. Jelenleg három, az IL-17 útvonalat gáltó ígéretes monoklonális antitesttel folynak a harmadik fázisú klinikai vizsgálatok. A secukinumab és az ixekizumab az IL-17A citokint, míg a brodalumab az IL-17 receptorát az IL-17RA-t gátolja. Mindegyik IL-17 útvonalat gátló szer hatékonysága kiemelkedő. A monoklonális antitestek mellett oralis, kismolekulájú készítmények kifejlesztésre kerültek, melyek a psoriasis patogenezisében kulcsfontosságú intracellularis jelátviteli útvonalakat gátolják. Ezen szerek közé tartozik többek között a Janus-kináz (JAK) inhibitor tofacitinib, vagy a foszfodieszteráz-4 (PDE4) inhibitor apremilast. Mindkét szerrel biztató eredménnyel kecsegtető harmadik fázisú klinikai vizsgálatok folynak.
A hidradenitis suppuratíva definíciója, patogenezise és a kezelésre vonatkozó irányelvekről tartott előadást Prof. Dr. Christos Zouboulis (Dessau, Németország). Korábban a hidradenitis suppuratívát az acne egyik speciális formájának tartották (acne inversa), mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a betegség patogenezisét és kezelését tekintve is az acne betegséggel nem mutat rokonságot, és egyértelműen a hidradenitis suppurativa elnevezés alkalmazandó. A betegség súlyossági formájától, stadium beosztásától (Hurley I-III. stadiumok) függ az alkalmazandó kezelés. A legsúlyosabb formákban, ahol a széles sebészi kimetszés technikailag nem kivitelezhető, új terápiás lehetőségként a biológiai kezelések jönnek szóba. Randomizált klinikai vizsgálatok alapján az adalimumab (Humira, Abbvie) a hidradenitis suppurtiva indikációban is törzskönyvezésre került. Embrionális transzkripciós faktorok melanoma patogenezisében betöltött szerepéről tartott előadást Dr. Robert Besch (München, Németország), majd Rainer Kunstfeld (Bécs, Ausztria) kiterjedt basaliomák vismodegibbel szerzett tapasztalatairól számolt be. A külföldi előadók prezentációit követően mintegy 30 előadás ill. poszterbemutatás formájában kaphattunk képet a magyarországi kísérletes dermatológia előrehaladásáról.
A három napos konferencián a kísérletes dermatológiai előadásokkal párhuzamos szekcióban került megszervezésre az MDT XIV. Kozmetológiai Kongresszusa, ahol a kozmetológiai kutatások mellett a legújabb kezelési eljárások kerültek bemutatásra.
A kongresszus társasági programjai a Tisza River Café Club rendezvényhajón zajlottak, igen kellemes környezetben és időben. A kongresszus regisztrált résztvevőinek száma (a számos kiállítóval együtt) 240 fő volt.
Dr. Kemény Lajos

Az események képekben

dermall01
egyetem01